12. Fejezet / Ki ver át kit? /

- Gyerünk tűzi-fáért! Kezd elfogyni... - utasította a fiúkat Jake, majd kacsintott egyet Mike-ra. Éreztem, hogy készülnek valamire. Elég értetlenül nézhettem a távozókra, mert Rachel mászott mellém.

- Valami baj van? - kérdezte kissé kétségbe esetten.

- Szerintem készülnek valamire.

- Derítsük ki! - állt fel, majd maga után húzott. Volt egy erdő a közelben elég sok száraz gallyal  homokban. Követtük a fiúkat, míg meg nem álltak. Erre mi elbújtunk egy bokor mögé. Elég sötét volt ahhoz, hogy ne vegyenek észre. Beszélni kezdtek.

- Megoldjuk, hogy teljesen beparázzanak! - súgta nevetve Jake.

- De hogyan? - ez Mike hangja volt.

- A telefonomon van olyan hang, ami egy szellem érkezését hitetheti el velük... Berakjuk a homokba a telót. Nem fogják látni sötétben. Vannak eldobálva drótok, amiből könnyen meg lehet formálni egy szellemet. Lényeg, hogy átlátszónak hasson, mert bele kell tenni egy zseblámpát, hogy észre is vegyék. De kezdjük el, mert nincs sok időnk. Mike, Jason, Henry. Ti gyertek velem szellemet készíteni! A többiek szedjenek tűzi-fát! - adta ki Jake az utasítást, mire mindenki elszéledt, kivéve a négy "szellem-készítőt". - Na Mike! Mi van Rachel-lel? - erre Mike értetlenül nézett, Rachel pedig belém kapaszkodott.

- Nem szeret?! - kérdezte tőlem Rachel a kelletnél hangosabban, mire én a kezemet a szájára tapasztottam, de késő volt. Valaki a közelünkből érkezett.

- Csak én vagyok. -szólt az egyik fiú mellőlünk. Nem vett észre. Mi visszafutottunk a lányokhoz, és elmondtuk, hogy mire készülnek a srácok, majd gondolkodni kezdtünk.

- Rachel! A bátyád! - szólaltam meg én is suttogva, nehogy a tűzi-fa gyűjtögetők meghallják. 

- Mi van vele?

- Tartozik nekünk a múltkoriért. Mi lenne, ha anyud fehér púderjával befestenénk, és ő lenne a mi szellemünk?!

- Ez jó! De hogy csináljuk meg innen?

- Mi ketten elmegyünk. A fiúk még úgyis babrálnak. Megcsinálunk mindent. - mosolyogtam. - Addig, ha megérkeznek a fiúk tartsátok fel őket. - mondtam a többieknek, akik helyeseltek, majd felálltak és elkészítették a fekhelyeket.

×××

- Brendon! - kerestük Rachel tesóját, aki hamar meg is jelent. Elmondtuk neki, hogy mit találtunk ki, majd vonakodva, de beleegyezett a kifehérítésbe. Lekentük mindenféle fehér ragadós cuccal, amit csak találtunk, hogy rajta maradjon a púder. A ruháján nem akart fogni a púder, de felvett egy hófehér köpenyt, mondván, hogy az majd megteszi a hatását. Mikor végeztünk, megmondtuk a fiúnak, hogy mit csináljon, de úgy döntött, hogy majd improvizál. Beleegyeztünk, majd visszafutottunk. Meglepetten láttuk, hogy fél óra alatt sikerült elkészülnünk. A fekhelyek is készen voltak. Leültünk a lassan kialvó-félben lévő tűzhöz, majd beszélgetni kezdtünk. Hirtelen megjelentek a fiúk ágakkal a kezükben. Rárakták a tűzre, majd Jake és Mike, akik eddig még nem voltak ott, megérkeztek mosolyogva. Elkezdődött a szívatás. Jason felkiáltott:

- Nézzétek! Az mi? - mutatott a saját szellemük felé ijedten. Elég jó színész, mit ne mondjak. A többi fiú is "félni" kezdett, majd a mi reakciónkat figyelték, ami szintén színészi ijedtségben mutatkozott. Majd mi következtünk. Hirtelen egy fehér árny bukkant fel a drótszellem mögött, majd felénk sétált lassan.

- Úr Isten! Kettő van! De az mozog is! - pattant fel Mike, majd lassanként az összes fiú, mikor Brendon odaért a közelünkbe.

- Hogy képzeltétek, hogy meggyalázzátok a szellemeket, ilyen drótból készült valamivel?! Ez szentségtörés! Meg fogtok lakolni...! - kezdte a fiú mély hangon. Jake átkarolt, én pedig remegést színleltem. Néhány lány alig tudta visszatartani a nevetést, de sikerült. Pár fiú hátrálni kezdett. - Nem megy nektek ez az átverés, fiúk... - váltott hangnemet Brendon. A srácoknak egy ideig nem esett le, de mire kitört belőlem a nevetés, a többi lány sem tudta tartani. - Kate találta ki, mielőtt én kapnám a fejmosást. - nevetett a szellemünk.

- Ez nem lehet! Brendon?! - kérdezte Jake, még mindig kissé ijedten.- Ti?! Honnan? - nézett rám a fiú, aki eddig átölelt, de most elengedett.

- Hallottuk Rachel-lel, hogy mire készültök... Elbújtunk az egyik bokorban, és kihallgattunk titeket. - magyaráztam még mindig nevetve, erre ő hirtelen felkapott, majd bevitt a tengerbe. Próbáltam kiszabadulni a karjaiból, de képtelenségnek tűnt, így feladtam és oda néztem, ahol a tűz lobogott, de nem láttam senkit. Ekkor egy nagy csobbanást hallottam. Odakaptam a fejem  és megláttam Mike-ot. - Valószínűleg Rachel-t dobta a vízbe. - gondoltam és igazam volt. A lány mérgesen tápászkodott fel, de a fiú elkapta és megcsókolta. Annyira aranyosak voltak. Jason és Naomi is vizes ruhában, egymást átölelve csókolóztak. Mosolyogva néztem őket és teljesen elfelejtettem, hogy Jake karjaiban vagyok. Felnéztem rá, s láttam, hogy ő is az új párokat nézte, majd szemét az enyéimbe meresztette. 

- Annyira aranyosak együtt. - mondtam boldogan, mire ajkait az enyémre tapasztotta. Nem hezitáltam, visszacsókoltam, s átöleltem nagy nehezen, mivel még mindig a karjaiban voltam. Lassan eltávolodtunk egymástól, lerakott, majd homlokát az enyémnek döntötte, s szemei az enyéimbe kalandoztak. Hirtelen a hideg elöntötte a hátam. A többiek robogtak be óriási csobbanásokkal hozzánk. Ekkor jutott eszembe, hogy meg sem köszöntem a mi "szellemünknek" a segítséget. Rachel-hez mentem:

- Brendon hol van?

- Hazament. Miért?

- Meg sem köszöntük neki, hogy segített.

- Túléli... - mosolygott a barátnőm, mire otthagytam és visszamentem Jake-hez, de már szinte mindenki ott volt, úgyhogy hülyéskedni kezdtünk, majd a kakasozás következett. Én Mike nyakában ültem, aki lassan a legjobb barátommá kezdett válni.

- Na kislány, most megmutatjuk nekik. - nevetett a fiú, mire én is mosolyogni kezdtem. 

- Amúgy én miért is vagyok "kislány"? - kérdeztem.

- Mert csak te nem töltötted be a 15-öt az osztályból... 

- Ó...

- Na. Kezdjünk! - kiáltotta Mike. Erre a szóra mindenki lökdösődni kezdett és óriási harcok, s csobbanások folyamán sokan kiestek, míg csak páran maradtunk. Rachel és Jason, Lauren és Jake, Mike és én. Az első pár esett ki leghamarabb. Rachel dacosan fújt egyet, majd arrébb ment. Végül Lauren-ék nyertek, mivel Jake-kel ketten löktek hátra minket. 

Már lehetett hajnali 3 óra, mire kikeveredtünk a vízből. 

- Beszélnünk kell. - hallottam. Lauren mondta Jake-nek...

- Ömm... Oké. 

×××

- Hozol nekem inni? - nézett rám 10 perc múlva Rachel.

- Persze. - mosolyogtam és a hűtőtáska felé vettem az irányt. 

- Elkísérlek. - mondta mosolyogva Naomi.

Mikor odaértünk, a lélegzetem teljesen elállt. Naomi szája tátva maradt.